„Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik.” Anatole France Azoknak szólok, akik az állat nevelése, tanítása alatt a fenyítést, bántalmazást értik. Amikor fájdalmat okozol egy állatnak, miért gondolod, hogy jogod van hozzá? Miért hiszed, hogy megteheted? Miért nem gondolkozol és jutsz arra a következtetésre, hogy a bántalmazás nem méltó… Tovább »

Napozni, a Nap éltető energiáinak teret engedni. Hálásnak lenni. Felelősséggel élni. Számolni tetteink következményeivel és vállalni azokat. Minden cselekedetünk hat örömmel vagy bánattal lélekre és általa a testre; hat a testre  fájdalom, vagy símogató érzés által a lélekre. Minden bántalom méllyen gyökeredzik a lélekben.  Minden fájdalom közelebb visz a betegséghez. Jó szóval élni, testi – lelki egészségünk felemelkedéséhez… Tovább »

Egy lóra első alkalommal ülni olyan, mint az első csók egy új szerelemben.  Meg kell várnunk azt pillanatot, amikor már mindketten vágyunk rá. Meg kell nyernünk lovunk szívét. A szeretet magával hozza a bizalmat és a kölcsönös tiszteletet. Lovam rám bízza az életét azzal, hogy felenged a hátára, én bízom az ő hitében, így bízunk meg egymásban. Így bízzuk egymásra az életünket…. Tovább »

A pata egy nagyon összetett, rugalmas, élő és érző képlet. A paták egészsége  elengedhetetlen a ló életében. Ez a viszonylag kisméretű lábvég hatalmas súlyviselésre, csúszásgátlásra, rezgéscsillapításra és tapintásra szolgál. Valószínűleg ez utóbbi a ló számára nem ugyanazt jelenti, mint amikor mi ujjainkban érezzük azt, amit megérintünk, de sok más állathoz hasonlóan a talaj legkisebb rezgéséből is meg tudják állapítani … Tovább »

A ló füle magasan helyezkedik el,  s egy-egy fület 16 izom mozgat és forgat csaknem 180 fokos szögben, a fej és a másik fül mozgásától függetlenül. Az alacsony és magas frekvenciájú hangok sokkal szélesebb skáláját képes érzékelni, mint az ember, és sokkal jobban be tudja tájolni a hang irányát és forrását. A fül belső felét… Tovább »

A ló szemének méretét tekintve, kétszer akkora, mint az emberé és meglepő módon nagyobb az elefánténál és a ceténél is. A lovak érzékelése közül a látása különbözik leginkább a miénktől. Elsősorban a mozgás észlelésére specializálódott, kevésbé alkalmas az éles részletek és a színek feldolgozására annak ellenére, hogy a lovak nem színvakok. A szemek a fej két… Tovább »

  MIÉRT VERSENYEZNEK A LOVAK?   A kérdés ostobának tetszik, mégsem az. A lovaknak nem természetük, hogy lóhalálában vágtassanak hosszú mérföldeken. Miért teszik hát? Tudjuk, miért szalad az agár – mert a nyulat űzi –, de telivér lovak miért nyargalnak nagy iramban a messziségnek? Korunk versenylovát akkor értjük meg csak, ha furcsa életmódját vizsgáljuk. Akik… Tovább »

Az állatok jelközlésével a zooszemiotika foglalkozik. Ennek a tudománynak az alaptétele az, hogy tulajdonképpen minden állat társas lény és minden fajnak sajátos kommunikációs rendszere van. Az állatok beszédét kutató zooszemiotikusok valójában tehát rejtjelfejtők, hiszen olyan üzeneteket tanulmányoznak, amelyek nem nekik szólnak. Éppen ezért – a hatalmas eredmények ellenére – az állatok nyelvének megfejtése lassan halad,… Tovább »

     Először is szeretném tisztázni, hogy a nyugodt, határozott vezető soha nem agresszív, de ha a helyzet megkívánja elég erélyes ahhoz, hogy akaratát (amely többnyire a falka/család érdekeit szolgálja) érvényesítse. A vezetői szerepet ki kell érdemelni. Erőszakkal, agresszióval nem lehet vezetővé válni. Az indulatból, dühből történő bántalmazás nem méltó egy megbízható, kiegyensúlyozott gazdához. Mi emberek sem azokat a… Tovább »

A ” Kutyák és gyerekek” című írásaimban azoknak  szeretnék segíteni,  akiknek  kérdéseik merültek fel azzal kapcsolatban, hogy alkalmas-e kutyájuk egy új családtag fogadására. Az első részben arról írtam, hogy kutyánk milyen testi-lelki állapotban elégedett. Nekünk vezetőjükké kell válnunk, ez kétségbevonhatatlan feladatunk felelős kutyatartóként. Ám mi van akkor, ha mi magunk sem tudjuk eldönteni, ki is a főnök. Lássunk… Tovább »