A ló füle magasan helyezkedik el, s egy-egy fület 16 izom mozgat és forgat csaknem 180 fokos szögben, a fej és a másik fül mozgásától függetlenül. Az alacsony és magas frekvenciájú hangok sokkal szélesebb skáláját képes érzékelni, mint az ember, és sokkal jobban be tudja tájolni a hang irányát és forrását.
A fül belső felét szőrzet védi a repülő rovaroktól és más idegen anyagoktól.
A ló számára létfontosságú, hogy érzékelje a ragadozókat és időben felfogja a ménes leadott vészjelzéseit.
Idomítás közben a lovak fülei gyakran mutatnak eltérő irányba: egyiket előrefordítja a haladás irányába, a másikat hátra, figyelvén a lovas utasításaira. Nehezebb mozgásformák elsajátítása közben a ló, mindkét fülével a lovasra figyel, különösen, ha új feladatot tanul. Igaz, akkor is hátrafelé tartja füleit, ha valami nem tetszik neki, lovasára neheztel, ez esetben sokkal inkább lelapítja füleit, nem csak hátrafelé fordítja.
A lovak fülei igen beszédesek, nemcsak a hallásért felelnek, jelentős kommunikációs szerv is egyben.
Lovasa jelzéseit figyelő ló fülei: 
Lovasát nem szívlelő ló arckifejezése (fájdalomról, nemtetszésről, szenvedésről árulkodik):
Éberen a távolba figyelő ló: 
Fenyegető, mérges ló: 
Pihenő, békés, kissé álmos ló: 
A lovak nagyon fogékonyak az emberi beszéd hanglejtésére és tónusára, ami értékes segítség a mindennapokban és kiképzésük során is.
Sokan úgy tartják, a lóval beszélni nem érdemes, és az utasításokat, kéréseket kizárólag testi jellel adják, holott ezek a csodás állatok is megértik az emberi szót, ha az érthetően, szépen szól és következetes.
Irodalom:
Jo Bird, A természetes lótartás
Susan McBane, A lovak testbeszéde
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: