<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Lovak és kutyák</provider_name><provider_url>https://lovakeskutyak.cafeblog.hu</provider_url><author_name>RE-spirit</author_name><author_url>https://lovakeskutyak.cafeblog.hu/author/lovak_es_kutyak/</author_url><title>A lovak látása</title><html>&lt;a href=&quot;https://lovakeskutyak.cafeblog.hu/files/2014/03/imagesQ04BKSPJ.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-full wp-image-228&quot; alt=&quot;imagesQ04BKSPJ&quot; src=&quot;https://lovakeskutyak.cafeblog.hu/files/2014/03/imagesQ04BKSPJ.jpg&quot; width=&quot;276&quot; height=&quot;183&quot; /&gt;&lt;/a&gt;

A ló szemének méretét tekintve, kétszer akkora, mint az emberé és meglepő módon nagyobb az elefánténál és a ceténél is.

A lovak érzékelése közül a látása különbözik leginkább a miénktől. Elsősorban a mozgás észlelésére specializálódott, kevésbé alkalmas az éles részletek és a színek feldolgozására annak ellenére, hogy a lovak nem színvakok.

A szemek a fej két oldalán helyezkednek el, így látóköre 340 fokos, ami komoly előny egy prédaállatnál. A ló mindkét szemével más-más nézetet észlel, viszont, ha mindkettővel előre összpontosít, képes arra is, hogy az előtte (de nem közvetlen előtte) lévő tárgy távolságát felmérje (ez a binokuláris avagy kétszemes együttállás). Fejét kissé oldalra fordítva a mögöttes teret is szemmel tarthatja, ám közvetlenül maga elé és maga mögé, valamint a hasa alá nem lát (vakfolt).

&lt;a href=&quot;https://lovakeskutyak.cafeblog.hu/files/2014/03/imagesDDICWWCB.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-full wp-image-232&quot; alt=&quot;imagesDDICWWCB&quot; src=&quot;https://lovakeskutyak.cafeblog.hu/files/2014/03/imagesDDICWWCB.jpg&quot; width=&quot;275&quot; height=&quot;184&quot; /&gt;&lt;/a&gt;

A ló pupillája - eltérően az ember kerek szembogarától - vízszintesen ovális, ami egy széles lapos sík kivételével kevésbé éles látóteret biztosít. Ebben a lapos síkban van egyedül  éles látása. Szemlencséje képtelen olyan alakváltozásra, mint az emberé, ezért a ló másképp fókuszál. A látnivaló felé irányítja a fejét, s a kép így a szeme mélyén lévő retinára vetül: felfelé és kifelé mozdítja, ha távoli tárgyakra kiváncsi, lefelé és befelé, ha a közel lévőket pásztázza.  Amikor fényben szűkül, oldalt nem kisebbedik, csak laposodik, így tartja meg nagyobb látómezejét. Természetes közegében ez jól szolgálja a lovat, aki szinte állandóan területét pásztázza, nem rejtőzik- e valahol egy rá leselkedő ragadozó. Hiába él olyan világban, ahol az oroszlánok roppant ritkák, egy papírszelet rebbenése a szemhatárán elég, hogy megrémítse.

&nbsp;

A ló szeme :    &lt;a href=&quot;https://lovakeskutyak.cafeblog.hu/files/2014/03/Horse_thumb.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-229&quot; alt=&quot;Horse_thumb&quot; src=&quot;https://lovakeskutyak.cafeblog.hu/files/2014/03/Horse_thumb-300x272.jpg&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;272&quot; /&gt;&lt;/a&gt;

&nbsp;

&nbsp;

Az ember szeme:         &lt;a href=&quot;https://lovakeskutyak.cafeblog.hu/files/2014/03/imagesYB5LWN191.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-full wp-image-244&quot; alt=&quot;emberi szem&quot; src=&quot;https://lovakeskutyak.cafeblog.hu/files/2014/03/imagesYB5LWN191.jpg&quot; width=&quot;223&quot; height=&quot;226&quot; /&gt;&lt;/a&gt;

&nbsp;

Irodalom: Susan McBane, A lovak testbeszéde; Desmond Morris, Miért csinálja...? A ló</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://lovakeskutyak.cafeblog.hu/files/2014/03/Horse_thumb-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>